A bolt neve: HANGYA

Talán nincs is olyan felsőgallai, vagy Felsőgallán megforduló látogató, aki a főutcán lévő üzlet nevét olvasva, el ne gondolkodna annak eredetén. Kevesen tudják már, hogy ez a modern idők emberét megmosolyogtató elnevezés egy 1898-ban alakult és az évek folyamán 800.000 fős tagsággal rendelkező országos szervezetet, valamint egy közel 90 éve született felsőgallai intézményt takar.

    Története valamikor az 1800-as évek végén kezdődött, amikor gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére, angol és német mintára hazánkban is megjelentek az első szövetkezetek. A század végén, az ország területén sorra alakultak a hitel-, a termelő-, az értékesítési- és a fogyasztási szövetkezetek. Bár elnevezésükben különböztek egymástól, céljaik viszont hasonlatosak voltak: mind a négy a kisparaszti gazdaságok versenyképességét kívánta növelni. Az első alacsony kamatú hitelek nyújtásával próbált a gazdálkodóknak segíteni, a második a közös és ezáltal hatékonyabb termelést ösztönözte, a harmadik a terményeiket nagyobb haszonnal eladni szándékozó gazdákat fogta össze, a fogyasztási szövetkezetek pedig a kispénzű, falusi vásárlókat olcsó, de jó minőségű árukkal úgy próbálták meg ellátni, hogy mindeközben a termékek előállítóit is segítették. (A szövetkezetek ugyanis alacsony áron, közvetlenül a termelőktől vásárolták az árukat, a termelők viszont így többet kaptak zöldségeikért, gyümölcseikért, mintha azokat a felvásárlóknak adták volna el.)  

    Felsőgallán -Szeli Imre kezdeményezésére- 1919-ben (vagy 1920-ban) alakult meg a Hangya szövetkezet, amely már 1921-ben 2 millió koronás forgalmat bonyolított és 1938-ra 272, üzletrésszel rendelkező taggal bírt. Az alapító tagok között találhatjuk Németh Gyulát, a község akkori plébánosát, aki egy személyben helyi és vármegyei képviselő is volt. A szövetkezet ügyvezető igazgatói tisztét több, mint 15 éven keresztül az a Szám Antal töltötte be, akinek édesapja 1911-ben a község első darálómalmát építtette. /A malomtulajdonos fia az igazgatói tevékenység mellett -kilenc éven keresztül- a község pénztárnoka is volt és három éven át a törvénybíró feladatait is ellátta./ Szám Antal után (1930-tól) Kálmán Jenő, MÁV elöljáró látta el az ügyvezetői teendőket. Az 1900-ban Felsőgallára költöző bőrkereskedőt, Eichardt Antalt szintén az alapítók közé sorolhatjuk. A szövetkezet irányítása mellett -vagyoni helyzete alapján- 1920-tól tagja volt a községi képviselő-testületnek és nevéhez fűződött a helyi iparosok és kereskedők körének megszervezése is. A település köztiszteletben álló vezetői közül Kisfaludy János és Klein Antal is pártolta a szövetkezet ügyét. Az előbbi, 1906-tól a Szt. Imre r. kat. Elemi Népiskola (a mai Széchenyi István Általános Iskola) tanítója volt, Béla nevű fia pedig később a község főjegyzője lett. Klein Antal pedig gazdálkodóként és három alkalommal községi bíróként vívta ki a felsőgallaiak megbecsülését. 

    A szövetkezet működésére vonatkozó iratok sajnos megsemmisültek, de egy 1946 decemberében kelt bérjegyzéken kocsmakezelőként Szám Antal, könyvelőként pedig Kálmán Jenő neve ismét visszaköszön. Mindez azt is jelzi, hogy Felsőgallán a Hangya szervezésében nemcsak bolt, hanem kocsma is üzemelt. (A boltkezelői teendőket ekkoriban Móri István látta el.) Mivel a szövetkezetet 1947-ben beolvasztották a Magyar Országos Szövetkezeti Központba, ezért az előbb említett kimutatás talán egyike volt a „Felsőgallai Hangya Fogyasztási- és Értékesítési Szövetkezet” munkatársai által írt utolsó leveleknek.

            Az idei esztendőben tehát nemcsak a 60 éves városról és a 15 éves városi levéltárról kell megemlékeznünk, hanem a 60 éve megszűnt szövetkezetről is, amelynek históriája talán már a múlt homályába veszett, de emlékét az a főutcai tábla még ma is őrzi. 

/Megjelent: Felsőgallai Hírmondó, 2007/